Kallós Zoltán

Kallós Zoltán 1964-ben dolgozatában, a Kis-Szamos melléki falvakhoz igencsak hasonló – válaszúti  és bonchidai szokásokról, táncalkalmakról, éneklésről, román- és magyar táncokról, táncrendről ír.

Többek között ezt írja a dialektussal kapcsolatban: „A válaszútiak azonban nem vállalják a „mezőségi” elnevezést, hanem szamosvölgyieknek vagy erdőhátiaknak vallják magukat. Egyesek szerint a Kis-Szamostól balra fekvő falvak az erdőhátiak, a jobbra fekvők pedig a mezőségiek, de a Szamos jobb partján fekvő falvak lakosai is (bonchidaiak, székiek) tagadják mezőségi mivoltukat. Válaszút népének néprajzi vonásai szorosan megegyeznek Bonchida, Kendilóna, Kolozsborsa, Alsótők, továbbá Fejérd, Telekfarka és Kolozs magyar lakosságának sajátosságaival… A Borsa-völgyi és a Szamostól balra – Kolozsvártól Szamosújvár vonaláig – elterülő magyar lakosságú falvak tánckultúrája szintén hasonló, bár e falvak magyar népe kurtanemes lévén a korábban felsorolt jobbágy eredetű falvak lakosságával régebben nem tartott semmiféle kapcsolatot… A Szamos jobb partján levő falvak Bonchida és Kisiklód kivételével már másképpen táncolnak. A zene ugyanaz, csak a táncrend és a táncok különböznek. A viseletben is találhatók különbségek.”